Elméleti háttér

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Prof. Traute Teaschner kétnyelvűséggel kapcsolatos kutatásai és a narratív pszichológia eredményei képezik a módszer elméleti hátterét.

Hocus-Lotus

 

A módszer alapgondolata az, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyben az idegen nyelvnek létjogosultsága van. Miért hajlandó egy gyermek a számára idegen nyelvet használni? Mert szeretne számára kedves személyekkel kapcsolatot teremteni. Mert szeretné, hogy a másik valamit tegyen, vagy valamiről információkat szerezzen. A tananyag két kedves figurája egy varázslatos világba viszi a gyerekeket a fantázia segítségével, ahol a gyerekek mozgás, gesztusok és mimika segítségével vehetnek részt a két figura idegen nyelven mesélt kalandjaiban. Valóban varázslatról van szó, mert a foglalkozásokon a gyerekek képzelőerejük segítségével eljátsszák, újraélik a két főhős kalandjait idegen nyelven. A foglalkozások kezdete és vége mindig azonos rutin szerint történik, ez adja az állandó keretet az újabb történetekhez.

 

Óvodás korú és kisiskolás gyerekek szívesen hallgatják vagy nézik újra és újra kedvenc meséiket. A kalandos történetek zenés rajzfilmváltozata és a CD-n hallgatható mini-musicalek lehetővé teszik, hogy a gyerekek az óvodában, iskolában átélt élményeiket otthon megoszthassák szüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal is. Prof. Teaschner különösen fontosnak tartja az iskola, az óvoda és az otthon kapcsolatát.

A rajzfilemk és CD egyben biztosítják az ismétlést is, így segítve a tanulási folyamatot.